Egészségvédő és fejlesztő művészetterapeutaként EGYÉNI és CSOPORTOS önismereti munka is elérhető nálam azoknak, akik dolgozni szeretnének magukkal: elakadásaikkal, eddig meg nem oldott problémáikkal, megválaszolatlan helyzeteikkel stb. Az önsimereti munka a következő témákra fókuszált, alkalmanként 1 órában:
Énkép - átalakítás, önismeret és önbizalom erősítése / - Anyakép / - Apakép / - Szociális kapcsolódás / - Test-lélek-szellem viszonya / - Változtató képesség erősítése / Merre az úton? Melyik az én utam? / - Fókuszom a világban / transzgenerációs örökségeim átdolgozása stb.
Az önismereti ülésekre heti vagy kétheti gyakorisággal kerülhet sor, fix időpontban. Ez utóbbi azért fontos, mert 2-3 alkalom után a tudatalatti ugyanúgy beáll erre a ritmusra, mint a gondolkodásunk a fogmosásra.
Az terápiában való részvétel kritériuma: az időpontok betartása, a házi feladatok elvégzése, korrekt együttműködés a munkában, a terápiás szerződés kialakítása és elfogadása.
Hogy pontosan mit is jelent az önismereti munka, illetve AZ a típusú önismereti munka, amiben segíteni tudok.
Nos, pontosan leírni, hogy miről is van szó nyílván nem lehet, mert ez úgyis mindenkinek a tapasztalatok útján tudja magát megmutatni, de röviden megpróbálnám kicsit jobban érthetővé tenni, körvonalazni.
Asztrológiai szempontból mindig egy történetbe szeretem foglalni mindenkinél azt, amit a lélek ezen életben megélt útjaként, feladataiként látok. Mint egyfajta mesét, amiből annyi féle van, ahányan vagyunk.
Mindenkinek meg van odabent a saját története, amire azt szoktam mondani, hogy olyan, mint egy Shakespeare-i egy tragikomédia – vannak nehéz és vidám epizódjai. A Hős utazását beszéljük végig, érintve azt, hogy honnan, milyen gyökerekkel érkezik az útra, milyen képességeket kap a batyujába, mely tulajdonságait szereti, melyeket tolja az Árnyékba, megnézzük, hogy merre is megy a hajója, milyen karmikus feladatokat kell teljesítenie az utazása során.
Ezen konzultációk során ma már szinte mindig használok képeket, mégpedig egy Symbolon nevű kártya lapjait hívom segítségül, hogy képszerűen követhető legyen ez a belső utazás. Illetve ezen képek segítségével a belső szereplők arcáról is kapjon egyfajta benyomást az Utazó.
Ezt a kártyát azért kedvelem, mert egy asztrológus-terapeuta páros munkája, és így archetipikus képeket használtak fel a kártyák elkészítése során. Vagyis azzal a képi tartománnyal dolgoznak, amellyel a tudatalatti elérhető, akár a mesék, akár a mitológia, akár a pszichoterápia vagy meditáció révén.
Érintve ezt a mélységet, a képek segítenek az általam szavakban megformált mondanivalót még mélyebbre vinni a tudatalatti irányába, és így pusztán a képes kiegészítéssel mélyebb folyamatokat lehet odabent elindítani, mélyebb hatást lehet elérni.
A pszichológia mai álláspontja szerint az emberi viselkedést nem a tudatos, racionális folyamatok határozzák meg, hanem sokkal inkább az érzelmi töltetű, ösztönös áramlatok, amelyek egy része láthatatlan folyóként – asztrológiai szempontból Hádész birodalmában csörgedezik, a pszichológia nyelvén pedig a tudatalatti részeken éldegél.
Az érzelmek pedig képekben beszélnek, így érhetők el, nem a szavak útján. Ezért az önismereti munka során a képek adják az igazi munkaeszközt, míg a szavak a feldolgozásban, értelmezésben segíthetnek.
A racionális gondolatok a bal agyféltekénket dolgoztatják meg, de ebben a munkában váltunk, és a jobb agyféltekéhez fordulunk.
Ez azért is áldásos lépés, mert a hétköznapi, racionális életében az emberek jelentős része elhanyagolja ennek az agyféltekének a gondozását, így az úgymond "kijön a gyakorlatból". Ez azokra nem vonatkozik, akik meditációval, zenével, festészettel, bármiféle önismereti munkával ezt a területet is folyamatosan tornáztatják, és részesülnek annak áldásos gyümölcséből. Egyáltalán nem kizárt, hogy aki itt nyúl először ehhez a tudatosan általa rég nem használt területhez, megdöbbentő tapasztalatokat szerez.
Ezen a vonalon haladva történik nálam is az önismereti munka, képeket, belső utazásokat hívunk be, amelyek során a lélekben zajló folyamatok szimbolikusan jelennek meg – néha könnyen, néha nehezebben megérthetően a tudatos értelmezés számára.
A belső utazások átbeszéléssel vannak megszakítva, és a folyamat további mélyítése, valamint a valósággal való összekapcsolás érdekében a feldolgozás képi megjelenítést (vagyis otthoni munkát) is igényel az Utazótól, amely során újra éli egy kicsit az éppen megtekintett belső epizódot.
Ez a típusú belső képekkel történő munka azonban nem csak nézgelődésre, „állapotfelmérésre” szolgál, hanem módot ad arra, hogy abban az állapotban alakítsunk rajtuk, elsősorban a megélést tegyük pozitívabbá, elfogadhatóbbá – ha valami odabent nem tetszik nekünk.
Ez aztán válaszként rezonanciára lel a valós életben a külvilágban – mert amit megtettünk, megváltoztattuk odabent, arra egyszer csak rátezonál a világ, visszatükrözi nekünk azt, amit odabent már képesek voltunk meglátni, képesek voltunk megváltoztatni.
Olyan a belső munka és a külvilági események kapcsolata, mint egy sakkjátszma, ahol, ha az egyik oldal lép egyet, a másik reagálni fog rá. Ebben a munkában a Jung által jelzett szinkronicitás valóságosan megtapasztalhatóvá válik az önismeretén dolgozó számára.
A munka nem a meditáció mélységében folyik, hanem annál kontrollálhatóbb szinten. Az Utazó végig tudatában van annak, hogy mi történik, hallja a külső vezető hangját és közben rendszerint képek áramlanak a tudatában. Minden képszerű belső utazást feldolgozás, átbeszélés követ – ez segít beazonosítani a látottakat az valós életben.
Minden ülés lehetőséget ad arra, hogy csendben maradjunk, és külső segítséggel egy-egy témára fókuszáltan figyeljünk befelé, és meghalljuk azt, hogy miről mesél azzal kapcsolatban a lelkünk. Figyelünk és hallgatjuk őt, ahol szükséges beavatkozunk és segítünk neki, illetve magunknak.
Mindaz amit odabent látunk, nem a fantáziánk szülötte, hanem egy képi formában megformált válasz a kérdésünkre.
Ennek bizonyítékai pedig maga az élet, az onnan érkező visszajelzések, ott történő események lesznek – melyek hullámként követik a belső utazásunkat.
A belső munkában éppen ezért nem sietünk, hiszen nem kívánjuk a külvilág eseményeinek változását úgy felgyorsítani, hogy azon kontrollja kicsússzon a kezünk alól. Lépésben, türelmesen kérdezünk, figyelünk és alakítunk.
Én jelenleg ebben a munkában elsősorban az énkép, az önelfogadás, a családi kapcsolatok tisztításán, alakításán, a tisztább döntéshelyzetek kialakításán dolgozik, a személyiség gyökereinek megszilárdítására fókuszálok. Vannak célirányos technikák is, pl. ami ellentétes belső személyiségrészek kibékítésén dolgozik, vagy olyan, amely az allergia mögöttes okával foglalkozik.
A 10 alkalom - amit minimális időszaknak jelezek -, már elég idő arra, hogy megtapasztalja valaki, milyen belső utazásra van lehetősége, és milyen válaszokkal segítheti ez életének és döntéseinek tudatosabb, tisztább irányítását. Valóban egy utazás, amely néha ismeretlen helyekre vezet, érdekes gondolatokat vet fel és néha meglepő válaszokat ad.
Élmény annak is, aki magával dolgozik, és annak is, aki ebben őt segíti.
Az utazás egy életen át folyik, így dolgozni mindenki addig tud magával, ameddig végső soron szeretne. Azonban minden egyes lépés ezen a szinten is közelebb visz mindenkit önmagához – már nem csak szavak, hanem az „érzem”, „átérzem” szintjén, ami már önazonossággá válhat az érzelmi beépülés, azonosulás révén.
Minden más információ már a személyes tapasztalat által adatik meg ezzel a munkával kapcsolatban.
Bárki, aki ezen a módszeren elindul befelé a saját világába, igazán izgalmas utazás mellett dönt - mert tartós munka eredményeképpen nagyon komoly változásokat érhetünk el saját énképünket, és életünk eseményeinek alakulását illetően.
És nem utolsósorban ez egy igazán szép, élvezetes munka - néha félelmetes részekkel ugyan, de sokszor olyan belső képes utazással, amely méltó arra a kifejezésre, hogy a "belső világunk".